Mindenkit ismerek ebben a faluban, nagyon sok emberrel kimondottan jó viszonyban vagyok. Sajnos a feleségemet egy munkahelyi balesetben elvesztettem, így most egyedülálló apaként nevelem két gyermekemet. A cég fizetett nekünk kártérítést, amiből tudtunk venni egy kis vályog házat.
A kártérítés csak a feleségem cégének a jóindulatából lett kifizetve, mert sajnos a saját hibájából következett be a tragédia. Én egy büszke ember vagyok, nem szoktam elfogadni segítséget senkitől. Amink van, azt mind én teremtettem meg a gyerekeim számára. Van, hogy nem úgy jönnek össze a dolgok, olyankor inkább nem eszek, de nekik mindig mindenük megvan amire éppen szükségük lehet.
Tegnap reggel nagy meglepetésemre egy hatalmas zsák volt a kerítésünkre felakasztva. Azt hittem először, hogy valaki a szemetét akasztotta fel. Miután levettem belenéztem és legnagyobb megdöbbenésemre a zsák tele volt mindenféle gyerek holmival.
Volt abban pólóktól kezdve a rövid nadrágokon át, a téli ruhákon keresztül a cipőkig, szandálokig. Sőt még kisebb játékok és plüssök is akadtak köztük. Mint mondtam büszke ember vagyok, de abban a pillanatban nem szégyelltem magam elsírni. Hihetetlen, hogy léteznek még ilyen emberek, akik ennyire emberségesek, és empatikusak.
Köszönöm Neked és remélem kiderül ki is voltál, mert szeretném ezt megköszönni személyesen is, megölelni Téged, hiszen fényt és reményt hoztál nekem. Remélem eljut hozzád ez a bejegyzés! Kérlek Titeket osszátok meg minél többen! Horváth Viktor.