„Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki, budapesti csúcstalálkozójáról, de mi az az EPK, és milyen céllal jött létre?
Orbán Viktor vasárnap a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy „egy héttel ezelőtt a keleti világnak volt csúcstalálkozója Kazanyban” – ez volt a BRICS-államok egyeztetése –, ezen a héten pedig Magyarországon jönnek össze a nyugatiak, Budapesten lesz a „nyugativilág-csúcstalálkozó”. A miniszterelnök elárulta, hogy 45–47 állam- és kormányfő érkezik Budapestre, az uniós tagállamok mellett példaként említette Nagy-Britanniát, Törökországot, valamint a kaukázusi és balkáni államokat.
Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye
– jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő egy korábbi interjújában – amelyet az Emmanuel Macronnal történt találkozója után adott – is beszélt az Európai Politikai Közösségről: „Van egy Európai Politikai Közösség nevű formáció. Ennek negyven-egynéhány vezetője jön el. Ebben nem csak uniós tagállamok vannak, mert itt lesz a brit miniszterelnök is, meg, mondjuk, a török elnök is, ők nem tagjai az uniónak. Majd rá egy nappal pedig azon 27 ország vezetői tanácskoznak Budapesten, akik tagjai az Európai Uniónak. Most az elnök úrral, mármint a franciák elnökével az első találkozóról beszéltünk, az Európai Politikai Közösségnek a nyugativilág-csúcstalálkozójáról azért, mert ez a francia elnök gyereke abban az értelemben, hogy ezt a formációt ő találta ki.”
Azóta kiderült, hogy csütörtökön Budapestre látogat a NATO-főtitkár, Mark Rutte is. Ezt követően pedig uniós csúcstalálkozó lesz a magyar fővárosban.
Emmanuel Macron ötlete volt
Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Ludovika felületén megjelent korábbi elemzésében az együttműködés történetéről kifejtette:
Az Európai Politikai Közösség létrehozásának gondolatát Emmanuel Macron francia elnök vetette fel az Európa jövőjéről szóló konferencia 2022. május 9-i zárórendezvényén tartott beszédében. A kezdeményezés, amely válaszreakcióként született Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, egy új (biztonság)politikai struktúra létrehozására irányult az európai kontinensen a párbeszéd és az együttműködés erősítésére.
A francia kormány 2022. június 14-én közzé is tett egy dokumentumot, amely részletesen tartalmazza Macron elképzelését. Ebben egy saját intézményekkel, alapító szerződéssel és döntéshozatali mechanizmusokkal rendelkező nemzetközi szervezet létrehozása szerepel, amely Európa valamennyi demokratikus államát magába foglalná. Az EPK célkitűzése a „közösségi érzés” megteremtése lenne egy laza együttműködés kialakításával a közös európai érdekek mentén, a politikai, gazdasági, kulturális és biztonsági kapcsolatok erősítésével. Azt is tisztázták, hogy az új szervezet az uniós csatlakozás szempontjából nem jelentene alternatívát, ugyanakkor egyes területeken a csatlakozást megelőzően szorosabb együttműködésre kerülhetne sor az Európai Unió és a jelentkező országok között.
„A szervezet működését tekintve célkitűzésként fogalmazódott meg az egyes országok egyenrangú félként történő részvétele, az elsősorban projektalapú együttműködés pedig kiterjedne többek között az energia, az egészségügy, a migráció, a közlekedés, a klímaváltozás, valamint a kül- és biztonságpolitika területeire. A javaslat előirányozta továbbá, hogy a kormányközi együttműködésen alapuló szervezet keretében évente több csúcstalálkozóra kerülne sor állam- és kormányfői, illetve miniszteri szinten” – foglalta össze Zalai Csaba.
A kezdeményezésről 2022 júniusában vitáztak az Európai Tanács ülésén, ahol egyetértettek a politikai koordinációs platform létrehozásában, valamint abban, hogy évente két vezetői csúcstalálkozót szerveznek. Továbbá konszenzus született arról is, hogy az együttműködés nem helyettesíthet már létező szervezeteket, formátumokat.
Az EPK első csúcstalálkozóját 2022 októberében tartották Prágában. A találkozókat felváltva egy-egy uniós és nem uniós államban rendezik, a második esemény helyszíne a Moldovai Köztársaság volt 2023 júniusában, a harmadiké Spanyolország 2023 októberében. 2024 júliusában az Egyesült Királyság volt a vendéglátó.
Jóllehet, az EPK létjogosultságát sokan a kezdetekkor megkérdőjelezték, azonban az első három csúcstalálkozót követően mostanra megszilárdulni látszik a formáció, amely több szempontból is hozzáadott értéket képvisel. Az informális intézményi jellegéből fakadóan az EPK csúcstalálkozói egyedülálló, új lehetőséget nyitnak meg a közösen jelentkező kihívások rendszeres megvitatására, megkönnyítve az őszinte párbeszédet az európai kontinens országainak állam- és kormányfői, valamint kormányai között
– fogalmazott Zalai Csaba, hozzátéve: „A csúcstalálkozók rugalmas keretei ugyanakkor teret biztosítanak az európai vezetők közötti kétoldalú megbeszéléseknek is, amely nemcsak az EU-tagjelöltek, de a többi nem uniós ország számára is hasznosak.”